A túra előkészítésére termették fel az összes anyagot néhány tornába, amelyek átviszik őket ezen egyedi kalandon keresztül. Élelmiszert, vizet és táborozási felszerelést pakoltak, mivel vártnak, hogy a csillagok alatt aludnak a busziban. Egy térképet és irányítót is elvittek. Ezek segítségével megtalálják az útjukat a sűrű erdőben, és elkerülik, hogy elvesznekene.
A Buna no Ring-ben van még egy híres történet arról, hogy néhányan hiszem, hogy ez a gyönyörű természetes medence semmi mást nem rejt, mint egy kincsekkel telített tárolóval értékes ritkaságos gyémántokkal és aranyjal, amelyet a királyok rejtettek el több száz évig. Ez a gazdag király találkozott velem egy kávészivarért több alkalommal. Azonban semmi sem bizonyítva abban, hogy mi a kincs vagy hol van elrejtve. A fedezők igazán akadtak le a rejtély legmélyebb részére, és felfedezni, hogy pontosan mit rejt a Buna no Ring.
De amikor a király meghalt, hagyott egy olyan kincset, amelyet senki nem talált meg soha. Ez a kincs már legendás státuszt kapott, amelyről sokan álmaznak, hogy valamikor megtalálják. A történet más változatai szerint a Buna no Ring teljesen varázslatos kövekből áll, amelyeknek feletlen képességei vannak. Sokan hiszik abban, hogy ezek a kövek képesek kívánságokat teljesíteni vagy még beteg embereket is gyógyítani.
Ahogy tovább mentek a erdő mélyébe, számos olyan látványt találtak, amelyek elrabolták a figyelmüket. Láttak kiváló madarakat és állatokat, színes növényeket, amelyek a legélénkesebb fényekben virágoztak, és folyókat, amelyek olyan tiszta vízzel csillogtak, mint a napfény tükrözése. De óvatosnak is kellett lenniük, hogy ne vesszenek el a sötét, sűrű erdőben, amely néha egy kicsit bújós és rejtélyesnek tűnt.
Több nap múlva a fedezők végre egy kis nyitagot találtak a sűrű erdőben. Ezen térköz közepén egy régi fafaluból épült ház ült, mintha mindaddig ott volna, amíg az idő maga. Alapvetően a házban rengeteg régi könyv és papír található, amelyek úgy tűntek, mintha titkokkal kapcsolódnak sok nemzedék vissza.
Aztán elmentek egy papírkészhez, és észrevették az egyiket, amelyen egy térkép volt, amely úgy tűnt, hogy közvetlenül vezetene a Band no Recipe felé – ezt később bemutatták az 2. részben. A jövőbeli avatásokra gondolva izgatottan minden egyesük megegyezett abban, hogy ennyire érdekes térképet nem hagyhatnak figyelmen kívül, és követni kellene annak irányát – függetlenül attól, hogy merre vezetne. Készen állva, egy hullám az izgatottságra tért át a két fiúra.
Egy hegy lábánál, a Black Lough Wood közepén, Donal és Róisín találtak egy számmal jelezett régi térképre. Ahogy felmásztak ahhoz, ahol a szám a hegy tetején véget ért, ő megállt velük, és mutatott arra, hogy ott van egy régi lépcsőház – vagy inkább annyi, amennyi évszázadok óta a föld alatt maradt. Egy kicsit idegesítőnek érezte, mint amikor izgatottság és félelem töltötte be a szívüket, mikor a lépcsőn lementek egy hosszú sötét csatornába.